A végtelennek hitt tér egyre rövidül
Fogyatkozik bennem az Idô
Enyém a tudat, hogy nem leszek mindíg
De érezni, megélni nincsen erô
Hiába is szólnék, semmit nem jelent a szó
Minden, amit mondok, úgyis vitatható
Abban bízom egyedül, hogy a jelen múlttá nemesül
És a sodró Idô-vízben minden bûnöm elmerül