Magasba nézek az ég újra kék
nyár van de elmúlt minden ami szép
csak egy halvány emlék, egy porosodó fénykép
ami meghallgat de sohasem beszél
nem kérdi, hogy szeretsz-e még
már rég, nem vakít a fény a tűz sem ég
idén nyáron mert meghalt bennem egy érzés
és várnom kell, még sebeimből eláll a vérzés
nem marad más csak a magány ami örökre talán
végig az életemben kísér engem (kísér engem)
a te életed és te döntöd el, hogy kivel töltöd
el az időt mely csak egyre múlik az óra ketyeg
a levél lehullik a fáról és azt veszed észre
hogy újra csak ázol
a lelked mélyén legbelül fázol
de a magyány sohasem gyászol
az emlék fakul és az ember okul

Ref.:
néha egyedül máskor meg veled (néha egyedül néha meg veled) most melyik jobb neked
néha egyedül máskor meg veled (nemtudom melyik jobb most neked) ilyen az életem
néha egyedül máskor meg veled (nemtudom melyik jobb neked) döntsd el melyik jobb neked
néha egyedül máskor meg veled...

Néha szomorú vagy máskor meg vidám
mert eljön a perc mikor rád talá