Hámori Péter

Halk zene, visszafogott hangulat
Az órámra nézek, épp éjfélt mutat
Itt ülök egy bárban, ő itt ül velem szembe
Olyan vonzó, és olyan idegen
Ragyog és sugárzik, finom és magabiztos
A szépsége titkos, de beavat, ahogy rám nevet
Nem tudom, ki ô, és mit mondjak neki
A szavak néha semmit nem jelentenek
De ha ô nem bánja, én nem bánom
És lenn az utcán megvárom
De ha ô nem bánja, én nem bánom
És lenn az utcán megvárom
De ha ô nem bánja, én nem bánom
És lenn az utcán megvárom
De ha ô nem bánja, én nem bánom "