"Idővel az ember megérti, hogy mi a különbség aközött, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket. És megtanulod, hogy a szerelem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel. És hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy. És megtanulod, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret. És elfogadod a zuhanást, emelt fővel és nyitott szemmel. És megtanulod az utakat a mára és a mostanra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet. A holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat a fele úton. És idővel megtanuljuk, hogy a nagyon sok is, az életet adó meleg is égethet és elszenesíthet. Fogjál hát neki, ültetni a saját kertedet, és díszítgetni a saját lelkedet, ahelyett, hogy mástól várod, hogy virágot hozzon. És tanuld meg, hogy tényleg el tudod viselni, hogy tényleg van erőd, és tényleg értékes vagy. És az ember csak tanul és tanul, és idővel megtanulod, hogyha csak azért maradsz valakivel, mert gazdag jövőt ígér, előbb utóbb vissz