...széles mosoly, hangos dal, lakó- társasjáték, vizilovon tevegelés, ajtócsapkodás, kócos haj, hajnalízű csókok, meztelen talp a nedves füvön, elégett pirítós, pergő tánc, füstös ölelkezés, jótestvérkedés, sok nevetés, szeretgetés...
..néha csillag, néha fecske.
" Fotókat készítenek a hegymászókról a csúcson. Mosolyognak, elragadtatottak, diadalmasak. Nem készítenek képet útközben, mert ki akarna emlékezni a többire? ...A könyörtelen mászás, a fájdalom és a gyötrelem, ami a feljebbjutással jár. Erről senki sem készít képeket. Senki sem akar emlékezni rá. Csak a csúcsról látott kilátásra akarunk emlékezni. Arra a lélegzetelállító pillanatra a világ tetején. Ezek miatt tudunk tovább mászni. És emiatt megéri a fájdalom. Ez az őrületes része. Ez mindent megér.
"...Az embert megigézi az örökkévalóság, s ezt kérdezzük magunktól:
vajon visszhangot vernek tetteink az évszázadok során át? Hallják
nevünket idegenek, ha már rég nem leszünk? Tudják majd, kik voltunk?
Mily bátran
