Ha az Isten ekép szolna hozzám: " Lányom én neked megengedem,hogy ugy halj meg,mint magadnak tetszik" ,erre kérném akkor Istenem:
"Legyen ösz,de szép,szelid,derült ösz,sárga lombon fényes napsugár;
sárga lomb közöt zengje végdalát egy,a távolbol elmaradt madár.
Svalamint az öszi természetre a halál jönne észrevétlenül én ream is igy jöjjön...... Csak akkor vegyem észre ha mellettem ül.
Akkor mint lombon a madárka,zengjem el én is a végdalomat,büvös hangon,melj le a sziveknek fenekére s fel az égbe hat!