"Láttam elefántot,mint agyontapossa a rabságban született

bébielefántot.

Az idő múlik felettem, szívem és eszméletem egyre nehezebb,

szeretnék már megbocsátani és megérteni. De minden eszmélet és

tapasztalás arra tanít csak, hogy az életben egy jó van,amelyért élni

érdemes, s ez a jó a szabadság.

Kezdem megérteni az elefántot."

Igazából, azért nem félek a magánytól, mert tudom, hogy idővel kifizetődik minden téren..s most míg lehet, élvezem az élvezhetetlent!